Ki a stresszoldás vagy a jó közérzet fenntartása, ki az izmok rugalmasságának és az ízületek mobilitásának növelése érdekében kezd el jógázni, és sokan vannak, akik az önismeretük elmélyítésének jegyében fordulnak az egyik legkelendőbb indiai exportcikkhez, a jóga tudományához. Bármi is legyen a cél, az egészségünk megőrzése érdekében nagyon fontos, hogy ne ész nélkül, és semmiképpen se autodidakta módon, videókból vagy könyvekből akarjuk elsajátítani a különböző ászanákat, hanem egy tapasztalt jógi felügyelete mellett gyakoroljunk. Hogy miért?
Ahogy futás vagy súlyzózás közben, úgy jógázás során is érhet minket baleset, a statisztikák szerint ráadásul jóval nagyobb eséllyel, mint gondolnánk; egy, az International Journal of Yoga című szaklapban megjelent tanulmány szerint az Ashtanga Vinyasa jógát gyakorlók hatvankét százaléka számolt már be egy hónapon túl gyógyuló sérülésről, amit egy-egy helytelenül kivitelezett póz okozott. Pedig egy kis odafigyeléssel simán el lehetne kerülni a bajt. Íme, a leggyakoribb okok, amelyek miatt az önfeledt jógázásból kellemetlen élmény is lehet.
Azt hiszed, minél nehezebb, annál jobb?
Tévedés. A kö
zösségi oldalak tele vannak menőbbnél menőbb fotókkal, amik hol egy tengerparton, hol a hegycsúcson jógázó személyeket ábrázolnak. Tény, hogy ezek a képek inspirálóak, ugyanakkor azt a téves elképzelést erősíthetik meg a kevésbé rutinos gyakorlókban, hogy minél bonyolultabb egy póz, annál jobb hatással van a szervezetükre.
Egyeseket a versenyszellem és a türelmetlenség hajt, hogy minél gyorsabban és látványosabban fejlődjenek, míg mások számára van valami varázslatos dolog a nehezen végrehajtható ászanákban, és hajlamosak azt gondolni, hogy csak akkor válhatnak igazi jógivá, ha képesek percekig kitartani a lótuszülést vagy más, haladó szintű ászanát. A kényelmetlen mozdulatok erőltetése helyett fokozatosságra kellene törekedni, és inkább arra összpontosítani, hogy jólessen a gyakorlás és biztonságban érezzük magunkat. A jóga nem pusztán a pózokról szól, hanem a testi, lelki és szellemi épségünk kialakításáról és fenntartásáról, érdemes ennek tudatában hozzáállni a gyakorláshoz.
Csak a hajlékonyságra gyúrsz
Tény, hogy remekül fejleszti az izmok rugalmasságot és az ízületi mobilitást, a jógázást nem nyújtó gyakorlatok sorozataként kellene értelmezni és alkalmazni. A rendszeresen jógázók közül sokan nagyon hajlékonyak, ám nincs elég erejük ahhoz, hogy megfelelően összehangoljanak és kitartsanak bizonyos pózokat, emiatt pedig könnyen lesérülhetnek.
Ahelyett tehát, hogy erőltetve tekergetnéd a törzsed vagy minél szélesebb terpeszülésre kényszerítenéd magad, elsősorban olyan ászanákat kellene végezned, amelyek megerősítik a kérdéses területeket, nevezetesen a core izmait, a csípőt, a medencét, illetve a combhajlítókat. Fontos, hogy lassan, figyelmesen végezd az egyes mozdulatokat, és ha bármilyen A combhajlítók nyújtása során megdolgoztathatod valamennyi izmodat, miközben lassan, figyelmesen végzed a nyújtó mozdulatokat.
Megfeledkezel a légzésről
A body&mind típusú mozgások esetén – élen a jógával és a pilatesszel – a légzésfunkciónak kiemelt jelentősége van. Ideális esetben tehát jógázás során végig alkalmazzuk a megfelelő légzéstechnikát, nem pedig csak az óra fel- és levezető részében összpontosítunk a légzésünkre.
Az egyes gyakorlatok közben végzett tudatos légzés nemcsak ellazít és kikapcsolja az elmét, de az izomműködésre is pozitív hatással van. A mélylégzés – különösen akkor, ha a kilégzés hosszabb ideig tart, mint a belégzés – jelentős mennyiségű oxigénnel látja el a vért, az izmok hamarabb felmelegednek és simulékonyabban mozognak, ezáltal csökken a sérülések kockázata is.
Nem veszed figyelembe a fájdalomküszöböd
Az edzőtermekben és a testépítők körében gyakran elhangzó „fájdalom nélkül nincs fejlődés” és az ehhez hasonló motiváló bölcsességek a legártalmasabbak a jógában. Sajnos sokan élnek abban a hitben, hogy az a jó, ha egy gyakorlat fájdalommal jár, mert akkor biztosan erősít vagy rugalmasabbá tesz... Pedig a jógik nem győzik hangoztatni az úgynevezett ahimszá – vagyis a nem ártás, az erőszaknélküliség elvét –, amikor azt látják, hogy a tanítványok grimaszolva, lélegzetüket visszafojtva és fogcsikorgatva próbálnak végrehajtani egy-egy gyakorlatot.
Akárhányszor szenvedést okozunk magunknak, figyelmen kívül hagyjuk az ahimszát, ami a jóga és a meditáció egyik alapköve. Éppen ezért ne szégyelld, ha egy póz túlságosan megerőltető, hanem inkább próbálkozz egy egyszerűbb és kényelmesebb alternatívával. Erre jók például a jógakellékek.
Hanyagolod az eszközök használatát
Sok gyakorló valamiért azt gondolja, hogy a különféle jógakellékek használata gyengeséget tükröz, pedig azok kipróbált és jól bevált eszközök arra, hogy megtaláljuk az összhangot, az egyensúlyt, és idővel a mélyebb élményt az egyes ászanákban.
Egy jógi tehát akkor jár el megfelelően, ha az óráin arra ösztönzi a tanítványokat, hogy merjék használni a segédeszközöket, hiszen azok nem pusztán mankók, hanem a biztonságos és kockázatmentes gyakorlást szolgálják, miközben segítenek kihozni a legjobbat egy-egy mozgássorból. A különböző hevederek, habtéglák, párnák, kerekek és plédek bizony, nem csak dísznek vannak a jógastúdiókban vagy a szaküzletek, webáruházak kínálatában, hanem azért, hogy kellemesebbé és hatékonyabbá tegyék számunkra a gyakorlást.
Túlságosan célorientált vagy
Nagy szó és egyértelműen a fejlődés jele, ha valaki számára természetessé válik egy-egy mozdulatsor elvégzése, ám sokan sürgetni próbálják a fejlődési folyamatot, ami miatt szintén nő az ízületek és izmok sérülésének kockázata. Ha megtanuljuk befelé irányítani a figyelmünket, azzal a türelmünket és a koncentrációnkat is fejleszthetjük, ezek birtokában pedig sokkal könnyebb lesz elsajátítani a bonyolultabb pózokat is. Azért sem nagy baj, ha nincsenek körülöttünk tükrök a teremben, mert az állandó önellenőrzés csak elvonja a figyelmünket a gyakorlat végzésének folyamatáról. És ha már a figyelemnél tartunk:
Folyton elkalandozik a figyelmed
Az egyre nagyobb léptékben modernizálódó társadalom egyik negatív hatása az emberre, hogy képtelen kikapcsolni, a jelenre összpontosítani, vagyis nagyon nehezen tudja lecsendesíteni az elméjét, mert folyton olyan gondolatok cikáznak a fejében, hogy elfelejtett-e valamit, hogy „mi lenne, ha...” vagy hogy elég jó/okos/ügyes/szép-e másokhoz viszonyítva. Jógázás és meditálás közben is előfordulhat, hogy elkalandozunk, márpedig ha az elme nincs összhangban a testtel, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy lesérülünk, hiszen ilyenkor kevésbé észleljük szervezetünk jelzéseit. Akárhányszor azon kapod magad, hogy elkalandozol, figyelmedet lassan tereld vissza a légzésedre és a mozdulataid irányítására, a mindennapok során pedig amikor csak teheted, végezz a tudatos jelenlét megélését elősegítő gyakorlatokat.
