Told ki határaidat a kompressziós terápiával
De mi lenne, ha a lábaid könnyedén tudnák cipelni a súlyod és a mozgékonyság visszatérne az ujjaidba? A kompressziós terápia forradalmi módszere olyan innovatív...
14. 10. 2024
Az emberi test működéséhez ugyanúgy energia kell, mint szinte mindenhez. Ebben kap óriási szerepet az ATP. "Az adenozin-5′-trifoszfát (ATP) a sejten belüli energiaátvitel legkisebb molekuláris egysége.
Az ATP kémiai energiát szállít a sejten belül az anyagcsere folyamataiban. Emberi szervezetben egyszerre csak kb. 250 g van jelen,[2] de fokozott felhasználását jellemzi az, hogy naponta a testtömegnek megfelelő mennyiség fogy belőle.[3] Ez úgy lehetséges, hogy az ATP folyamatosan újrahasznosul. Jelentős izommunka esetén ez az érték akár fél kilogramm is lehet – percenként.[4] Az energia a foszfátcsoportok közötti kötésekben raktározódik. A fotoszintézis és a sejtlégzés folyamataiban energiaforrásként szerepel, és egy sor enzim és sejtfolyamat fogyasztja a bioszintetikus reakciók, a sejtmozgás és a sejtosztódás során." [WIKI]
De honnan is indult az egész fényterépia?
Még a kilencvenes évek elején a Quantum Devices kifejlesztett egy diódát (LED) a NASA számára, amelyet a növénynövekedési kísérletekben használtak. A NASA vörös hullámhosszú fényt használt a növények növekedésének serkentésére, és azt tapasztalta, hogy a vörös fény valóban növelte a növények növekedését. ( R ). A kísérlet érdekes és váratlan mellékterméke volt az a felfedezés, hogy az intenzív vörös fénynek gyakran kitett tudósok bőrsérülései gyorsan gyógyultak. A NASA ezt követően tanulmányozni kezdte a LED-ek használatát az emberi sejtek anyagcseréjének fokozására és az űrhajósok csont- és izomvesztésének megállítására, mígnem az évek során a technológia elterjedt a nagyközönség körében.
A fényterápia különféle betegségeknél fényforrás alkalmazását jelenti terápiás célokra.[1] Az emberi sejtek a fénnyel képesek reakcióba lépni, a sejtek belsejében lévő fényérzékeny molekulák segítségével. Az adott válasz függ a fény hullámhosszától és színétől is.[1]
A bőrgyógyászatban kék fényt használnak például aknékezeléshez, vörös fényt pedig ráncok kezeléséhez. A fényterápiát alkalmazzák pikkelysömör, ekcéma és csecsemőkori sárgaság esetén is.[2][3] A depresszió kezelésében is jótékony lehet, és hangulatjavító hatást is elérhetnek vele.[1][4][5][6]
Több területen is vizsgálják a fényterápia hatásosságát, például a demenciára, vagy a krónikus fájdalom kezelésében is.[1]
A fényterápia témakörben gyakran felmerül pár érdekes idegen szó is, mint például a fotobiomoduláció, vagy az LLLT. Nézzük meg mit is jelentenek ezek.
"A photobiomodulation (kis energiájú fény terápia- (LLLT)) az a folyamat, amelynek kromofor szelektíven elnyelik az alacsony energiát hullámhosszak és generál jelátviteli jelenségek ami jelentős biológiai szintézissel. A fotobiomoduláció (PBM) a növényi sejtek fotoszintéziséhez hasonlóan hat a szöveteink sejtanyagcseréjére. A fényenergia a sejtjeink különböző szerveibe kerül, hogy stimulálja az anyagcsere-funkciókat, amelyek számos figyelemre méltó klinikai hatást fejtenek ki, például fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásokat vagy gyógyító hatásokat. Stimuláló tulajdonságainak köszönhetően, amelyet az elmúlt három évtizedben számos tanulmány megerősített, a PBM mára az orvostudomány számos területén elterjedt, mint például az endokrinológia, az idegsebészet, a bőrgyógyászat és a fogászat. Ez a fajta fototerápia nem ionizáló fényforrások széles skáláját foglalja magában, például lézereket, LED-eket és szélessávú látható fényt a látható és a közeli infravörös spektrumban, nem termikus dózisok mellett." [WIKI]
