5 nyomós érv a görkorcsolyázás mellett

A görkorizás nem csak egy élvezetes hobbi, de hatékony szíverősítő, zsírégető és izomfejlesztő edzés is egyben, mely az egyensúlyérzéket és a mozgáskoordinációt is javítja. Élettani hatásai gyakorlatilag megegyeznek a futáséval – azzal a különbséggel, hogy a görkorizás fele akkora terhelést jelent az ízületek számára, mint a futás. Tovább is van, mondjam még?

1. Ha fogynál, de már unod a futást vagy az otthoni ugrabugrálást…

...akkor jó hír számodra, hogy a görkorizás nemcsak szórakoztató, de hatékony módja is a kalóriaégetésnek. Természetesen az alapanyagcserétől kezdve az életkoron át a testösszetételig rengeteg tényezőn múlik, hogy kinél mennyire intenzív az energiafelhasználás folyamata, de például egy 65 kg súlyú nő egy órányi mérsékelt tempójú (9 km/órás sebesség) görkorizással nagyjából 330 kilokalóriát égethet el. Ennél intenzívebb fokozatra kapcsolva (15 km/órás sebességgel haladva) pedig akár 590 kilokalóriát is. Ha ezt hetente ötször megcsinálod és emellett a napi energiabeviteled is mérsékled, akkor nevetve inthetsz búcsút a fölösleges kilóknak.
A rendszeres kardiózás plusz nagyszerű hozadéka, hogy növeli a szív- és érrendszer, valamint a légzőszervek kapacitását is.
 

2. Jó néhány izomcsoportot megdolgoztat

Hogy egy tipikus és hangzatos fitnesszmagazinos frázissal éljek: a tökéletesen formás fenék titka… (a három pont helyére pedig írhatjuk például a guggolást vagy éppen a korizást), de ennél azért jóval többről van szó. Elsősorban természetesen a nagy, a középső és a kis farizom, valamint a négyfejű combizom, a combhajlító és a vádli erősödik korcsolyázás közben, de ha nem csak lazán, kényelmes tempóban gurulsz, hanem bevonod a felsőtested is a munkába, ezek mellett az alsó hát izmai, a csípő, a hasizmok, valamint a felsőkar és a vállizmok is fejlődni fognak. Számíts arra, hogy eleinte hamar jelentkezik majd az égő érzés a combokban – ami nem csoda, hiszen a négyfejű combizom hajlított térdízület esetén a test súlyát tartja – és a vádlikban, és emiatt gyakran kell majd szünetet tartanod, de ez is csak azt jelzi, hogy keményen dolgoznak azok az izmok.

3. Egyensúlyfejlesztés a köbön

A jó egyensúlyérzék komoly csapatmunka eredménye: egyensúlyozó képességünk a szemünkből, a belső fülünkből, valamint az izmainkba, ízületeinkbe és az ízületi szalagokba ágyazott receptorsejtekből továbbított információkon alapul. Ezekre az ingerekre a stabilizáló izmaink – különösen a has és a deréktáji izmok – megfeszítésével reagálunk, így korrigáljuk tartásunkat, illetve őrizzük meg stabilitásunkat. Ám az idő előrehaladtával a stabilizáló izmok gyengülnek, a reflexek lassulnak, az érzékek pedig romlanak. Nem meglepő módon a görkorcsolyázás a reakcióidő javítása mellett a motoros képességeket és az egyensúlyérzéket is fejleszti. Gondolj bele, milyen mértékben igénybe kell venned az alsó hát izmait és a core izmokat az előrehaladás érdekében – még akkor is, amikor egy lejtőn lefelé gurulunk. Ezeknek az izmoknak a megerősítése pedig a helyes testtartás kialakításának és az egyensúly fejlesztésének alapja. A vádli erősödése által ráadásul a bokának támaszt nyújtó Achilles-ín is stabilizálódik, a bokákról pedig jól tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak a mozgásszabályozásban.

4. Kíméli az ízületeket

Oké, az tény, hogy kezdők sokkal nagyobb eséllyel esnek-kelnek és szerezhetnek ezáltal különböző sérüléseket – éppen ezért fontos a megfelelő védőfelszerelés (bukósisak, térd- és könyökvédő) viselése. Ugyanakkor az izmok és az ízületek egészségének megőrzése szempontjából sokkal jobb választás a görkorcsolyázás, mint például a futás, ami maradandó ízületi problémákat és sportsérüléseket okozhat. A kutatások szerint a görkorcsolyázás 50 százalékkal kisebb terhet jelent az ízületek számára, mint a futás, egyszerűen azért, mert míg utóbbinál szökkenésekből (kevésbé gyakorlott futóknál trappolásból) áll össze a mozgás, melynek során a talajra érkezéskor komoly erőhatások érik a bokát és a térdízületeket, görkorcsolyázás során nem keletkeznek ilyen ütődések, hiszen ebben az esetben a mozgás „folyékony”, csakúgy mint az úszás.

5. Helló, boldogsághormonok!

Görkorizni, illetve általában véve sportolni nemcsak a jó kondíció és a testi jóllét, hanem a szellemi és a lelki egyensúly érdekében is érdemes. A mozgás mind rövid, mind hosszú távon segíti, hogy jobban vágjon az agyad, fejleszti többek között a memóriát, a reakcióidőt és a figyelmet, de az Alzheimer- és a Parkinson-kór megelőzésében is fontos szerepe van. Fizikai aktivitás hatására ráadásul egyrészt csökken a stresszhormonként is emlegetett kortizol szintje a szervezetünkben, miközben jelentős mennyiségű endorfin, azaz boldogsághormon termelődik. De nem is kell mindenféle tudományos vizsgálatok fejtegetésébe belemenni, hiszen mi magunk is tapasztalhatjuk, mennyire jó hatással van valamennyi mozgásforma a közérzetünkre. Kell ennél több érv?